Miután az esküdtszék már minden vádlottat meghallgatott arról, hogyan radikalizálódtak, egyértelművé vált, hogy a 2015 nyaráig tartó élettörténetek nem egységesek: a politikai választás és a vallási meggyőződés különböző súllyal szerepelt a dzsihadizmus felé vezető útjukon. Amikor novemberben a vádlottak személyfejlődése volt a per tárgya, a valláshoz fűződő viszonyukat nem vizsgálta az esküdtszék. A per második…
Abdeslam, az ellentmondások embere
A terrortámadásokat végrehajtó kommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam első részletes meghallgatásán azt próbálja elhitetni, hogy azért maradt életben, mert az utolsó pillanatban meghátrált, és nem hozta működésbe a testén viselt robbanómellényt. Nyolc órán át tartó vallomástételén a fővádlott ugyanakkor továbbra is az iszlám fundamentalizmust hirdeti, miközben elismeri, hogy a szabályait maga sem tartja be. Ám…
A dzsihád mint (téves) politikai választás
A per tunéziai vádlottja, Sofien Ayari őszintén és egyértelműen elmagyarázza, hogy politikai okokból csatlakozott az Iszlám Államhoz, de hozzáteszi, már nem biztos abban, hogy jól választott. 2015 nyarán Osama Krayem és Sofien Ayari együtt indult el Szíriából a menekültek útvonalán a németországi Ulmba, ahol a fővádlott, Salah Abdeslam várt rájuk, és gépkocsival vitte őket a…
A naív barát
A harmadik szabadlábon védekező gyanúsított, Abdellah Chouaa, azért került a vádlottak partjára, mert az egyik fővádlottat, Mohamed Abrinit kivitte a brüsszeli repülőtérre, amikor az 2015 nyarán Szíriába indult kiképzésre. Később, amikor angliai kitérő után Párizsba érkezett vissza, akkor is Chouaa ment érte. A 40 éves, kétgyerekes családapa a per kezdete óta mindennap ingben és zakóban…
A radikalizálódás elleni szociális munkás
Továbbra is az iszlám radikalizáció körüli vita köti le az esküdtszéket. A valláshoz való viszony és a radikalizálódás problémája a fővádlottak szempontjából, akik bizonyítottan részt vettek a terrortámadásban, inkább elvi és intellektuális kérdés, ám az ítéletet nem befolyásolja. Ugyanakkor a vád azon mellékszereplői számára – akik kisebb-nagyobb szívességeket tettek barátaiknak és ismerőseiknek, így a merényletsorozat…
Yassine Atar a bátyja árnyékában
Oussama Atarnak, a terrortámadás feltételezett megrendelőjének öccsét, Yassine-t terrorcselekményben való bűnrészességgel vádolja az ügyészség, ami életfogytiglani szabadságvesztéssel büntethető. Védője szerint Yassine elsősorban családi kötelékei miatt került az esküdtszék elé, a dróntámadásban 2017-ben megölt bátyja helyett. A 35 éves Yassine Atar autókereskedéssel foglalkozik. Szürke farmeringet visel, kezeit a háta mögött összekulcsolva beszél, hosszan, szinte hadarva, mondandóját…
A radikalizáció ismérvei
Mohamed Amri azért került a vádlottak padjára, mert a merényletsorozat után segített a terrorkommandó egyetlen túlélőjének, a fővádlott Salah Abdelamnak visszajutni Brüsszelbe. Meghallgatása két kérdés körül forog: radikális iszlamista-e, és tudta-e, hogy a barátai (Salah Abdeslam és a bátyja) azok voltak? 2015. november 13-én este még tartott a túszdráma a Bataclanban, amikor Salah Abdeslam felhívta…
Mohamed Bakkali a hallgatást választja
A pert januárban kétszer is fel kellett függeszteni egy-egy hétre, miután több vádlott is elkapta a koronavírust. De nemcsak emiatt valószínű, hogy a nyár közepe előtt nem lesz ítélet. A gyanúsítottak meghallgatása ugyanis a vártnál összetettebbnek és hosszadalmasabbnak bizonyul, a tárgyalás menetrendje folyamatosan változik, mindezek miatt egyre inkább érződik a fáradtság és időnként az idegesség…
Vita a háborús bizonyítékokról
A vádlottak közül a pakisztáni Muhammad Usmanról lehet a legkevesebbet tudni. Meghallgatása precedens értékű vitát gerjeszt az ügyész és a védelem között a háborús bizonyítékoknak egy jogállamban megítélhető legitimitásáról. A homályos tekintetű, kopasz férfi nem tud semmit, nem emlékszik semmire. Még a születési dátuma sem egyértelmű, mivel a pakisztáni hatóságok más időpontot jelöltek meg, mint…
A szervilis terrorista
Az algériai Adel Haddadi a vádirat szerint a terrorkommandó tagja lett volna, ha hamis útlevele miatt nem veszik őrizetbe először Görögországban, majd Ausztriában, amikor a menekültek közé vegyülve belépett az Európai Unióba. A dzsihadista nem tagadja az esküdtszék előtt, hogy igent mondott a gyilkos küldetésre, de csak azért, mert ő nem tud nemet mondani. 2015….