Miután az esküdtszék már minden vádlottat meghallgatott arról, hogyan radikalizálódtak, egyértelművé vált, hogy a 2015 nyaráig tartó élettörténetek nem egységesek: a politikai választás és a vallási meggyőződés különböző súllyal szerepelt a dzsihadizmus felé vezető útjukon. Amikor novemberben a vádlottak személyfejlődése volt a per tárgya, a valláshoz fűződő viszonyukat nem vizsgálta az esküdtszék. A per második…
Címke: radikalizáció
Abdeslam, az ellentmondások embere
A terrortámadásokat végrehajtó kommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam első részletes meghallgatásán azt próbálja elhitetni, hogy azért maradt életben, mert az utolsó pillanatban meghátrált, és nem hozta működésbe a testén viselt robbanómellényt. Nyolc órán át tartó vallomástételén a fővádlott ugyanakkor továbbra is az iszlám fundamentalizmust hirdeti, miközben elismeri, hogy a szabályait maga sem tartja be. Ám…
A dzsihád mint (téves) politikai választás
A per tunéziai vádlottja, Sofien Ayari őszintén és egyértelműen elmagyarázza, hogy politikai okokból csatlakozott az Iszlám Államhoz, de hozzáteszi, már nem biztos abban, hogy jól választott. 2015 nyarán Osama Krayem és Sofien Ayari együtt indult el Szíriából a menekültek útvonalán a németországi Ulmba, ahol a fővádlott, Salah Abdeslam várt rájuk, és gépkocsival vitte őket a…
Yassine Atar a bátyja árnyékában
Oussama Atarnak, a terrortámadás feltételezett megrendelőjének öccsét, Yassine-t terrorcselekményben való bűnrészességgel vádolja az ügyészség, ami életfogytiglani szabadságvesztéssel büntethető. Védője szerint Yassine elsősorban családi kötelékei miatt került az esküdtszék elé, a dróntámadásban 2017-ben megölt bátyja helyett. A 35 éves Yassine Atar autókereskedéssel foglalkozik. Szürke farmeringet visel, kezeit a háta mögött összekulcsolva beszél, hosszan, szinte hadarva, mondandóját…