Több, mint két hónap után a per elérkezett a nyomozás lényegi részéhez. A francia titkosszolgálatok belső elhárítással foglalkozó (DGSI) két tisztje hat órán át mutatja be, hogyan épült fel és működött Szíriában az Iszlám Államnak a merényletek megszervezéséért és végrehajtásáért felelős csoportja.
„948 SI vagyok” – mutatkozik be az első nyomozó, aki videókonferencián jelentkezik be a tárgyalóterembe, de arcát így sem láthatja a hallgatóság. Táblázatokat és grafikonokat vetít ki, és nevek, évszámok, szervezeti rövidítések, hierarchikus viszonyok feltüntetésével magyarázza el a terrorszervezet működését, amely leginkább egy multinacionális nagyvállalatra emlékeztet.
Az Iszlám Állam 2014-ben hozta létre a merénylettervek valóságos iparát, mégpedig azért, hogy médiaismertségre tegyen szert, és bizonyítsa vezető szerepét a dzsihádban – magyarázza a hírszerzési ügynök. Ehhez két struktúrát hoztak létre, az első a Liwa as Saddiq volt, ide tartoztak az elitharcosok, s ennek vezére az Iszlám Állam helyettes vezetőjének számító Abu Mohammad Al-Adnani volt (aki 2016-ban meghalt). Ő döntött a külföldi túszok sorsáról, hozzá tartoztak bizonyos speciális „küldetések”, s az ő ötletére jött létre a másik részleg, a Copex is, amely a szíriai-iraki térségből tervezte meg a külföldi merényleteket.
A Copex szabályos vállalati felépítés alapján funkcionált, az irodákat földrajzi helyek alapján határozták meg, ez jól mutatja a terrorszervezet stratégia prioritásait: Európa és Oroszország mellett Törökország, Tunézia, Algéria, Egyiptom, Libanon, Szaúd-Arábia és Irán. A szervezet piramisszerűen működött: a regionális irodavezetőknek merényletajánlatokat kellett benyújtaniuk a Copexet vezető emírnek, aki – amennyiben egyetértett az elképzeléssel – felterjesztette egy bizottság elé, s ott megvizsgálták, hogy a javasolt támadás stratégiailag mennyiben szolgálhatja az Iszlám Állam érdekeit. Ha elfogadták, a regionális iroda megszervezte a merényletet – mondja a nyomozó, aki szerint nem kizárólag Franciaországban tervezett a terrorszervezet támadásokat: 2013 és 2017 között küldtek merénylőket Belgiumba, Nagy-Britanniába, Németországba, Törökországba, Libanonba, Iránba, Szaúd-Arábiába és több észak-afrikai országba is.
A Copexnek négy jól meghatározható feladata volt: kidolgozni a merényleteket, toborozni végrehajtókat, kiképezni őket a fegyverek és a kommunikációs eszközök használatára, majd bejuttatni őket a célországba. Amint odaértek, a végrehajtók viszonylagos szabadságot kaptak a merényletek pontos célpontjának és idejének kiválasztására, de a támadás előtt azokat az emírnek újra jóvá kellett hagynia.
A 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat esetében a Copexet vezető emír, Oussama Atar minden lépést követett és engedélyezett Szíriából. A belga állampolgárságú férfi fokozatosan vált az Iszlám Állam egyik vezetőjévé, az európai dzsihadisták közül ő töltötte be a terrorszervezetben a legmagasabb posztot. A szíriai Abu Mohammad Al-Adnanival 2004-ben ismerkedett meg az iraki háborúban, mindketten az Al Kaida kötelékeiben harcoltak, majd egy iraki börtönben vált még szorosabbá a kapcsolatuk. Oussama Atar 2013-ban csatlakozott a szíriai dzsihádhoz, ahol Abu Mohammad Al-Adnani fontos feladatokkal bízta meg, egyebek mellett ő volt felelős a nyugati túszokért. A vád őt tekinti a terrortámadás megrendelőjének, ezért a perben ő is vádlottnak számít, annak ellenére, hogy feltételezhetően meghalt egy dróntámadásban 2017 elején Szíriában.
Meghallgatása végén az ügynök bemutat egy videófelvételt, amely 2014 februárjában készült a szíriai Aleppóban. Egy kék pick-up autó volánjánál ülve Abdelhamid Abaaoud, a terrortámadások operációs vezetője mosolyogva beszél franciául a kamerába: „Régebben csomagokkal teli nagy utánfutókat húztunk magunk után, amikor nyaralni indultunk. Most a hitetleneket”. Amikor a jármű elindul, látszik, hogy tucatnyi holttestet vonszol maga után. „Húzzad, testvérem, húzd ezeket a hitetleneket! Nézd ott annak a Hupikék Törpe-fejét!” – kiáltoznak Abaaoud társai.
A szintén belga állampolgárságú férfi néhány hónappal később a Copex európai támadásokkal megbízott egyik vezetője lesz. Amikor a felvétel készült, Abaaoud még csak egyszerű iszlamista harcos volt a szervezet „bevándorlói brigádjában”, amelytől különleges kegyetlensége miatt nagyon féltek az Aleppó környékén élők. Az európai dzsihadisták, köztük húsz frankofón, a saría nevében egymás után hajtották végre a mészárlásokat, lefejezéseket és gyerekgyilkosságokat – mondja a másik nyomozó, aki 1310 SI-ként mutatkozik be. „Ez a frankófon zászlóalj úgy indult háborúzni, mint valami vakációra. A dzsihád számukra szórakozás volt, örömüket lelték benne” – idézi az egyik dzsihadista feleségét, miközben a felvételen látható európai harcosok infantilis viselkedésére és embertelenségére hívja fel a figyelmet.
Az Iszlám Állam ebből a csoportból toborozta a külföldi merényletekhez leginkább megbízhatónak tartott öngyilkos harcosokat. A párizsi támadásban résztvevő kilenctagú kommandóból négyen a bevándorlói brigádban kezdték dzsihadista pályafutásukat: Abdelhamid Abaaoud mellett Najim Laachraoui, aki a merénylők robbanóöveit gyártotta, s aki maga is öngyilkos merénylőként halt meg 2016. március 22-én a brüsszeli támadásban, valamint a Bataclan három merénylője közül ketten, Samy Amimour és Ismaël Omar Mostefaï.
Abdelhamid Abaaoud a Copexen belül az európai merényletekhez válogatta és képezte ki a terroristákat. Ő állt a 2015-ös belgiumi és a Párizshoz közeli Villejuifben meghiúsított merényletek mögött, és ő szervezte azt a támadást is, amelyet az Amszterdamból Párizsba tartó vonaton amerikai katonák hiúsítottak meg. A november 13-i támadást Párizsban személyesen ő irányította. Őt nappal később ölték meg a francia kommandósok egy rajtaütés során.
A nyomozótisztek külön kitérnek a svéd állampolgárságú Osama Krayemre, akit a 2014-ben létrehozott Liwa As-Siddiq elitalakulatból toboroztak a merényletekhez. Róla is levetít az esküdtszék előtt egy különös kegyetlenséget rögzítő képsort az elhárítási ügynök: az Iszlám Állam tagjai egy Szíriában kényszerleszállást végrehajtó jordán pilótát élve égetnek el egy ketrecben, s a gyilkosok között feltűnik a svéd dzsihadista is. De míg az Abaaoud mobiltelefonjában megtalált felvétel elsősorban a belga merénylő szadista barbarizmusára világít rá, addig Krayem az Iszlám Állam által profi módon összeállított, zenével kísért és lassított felvételekkel tarkított propagandafilmben látható. Ez utóbbit azzal a céllal hozták forgalomba, hogy a nemzetközi koalíció bombázásaiban meghalt civil áldozatok miatti bosszúhadjárataikat indokolják.