Mielőtt belefog a bíróság az egymillió (!) oldalnyi nyomozati jegyzőkönyvből összeállított vádirat ismertetésébe, Salah Abdeslam ügyvédje bejelenti, hogy a fővádlott húga, Myriam, nem kíván vallomást tenni, miután a jelen körülmények között nem érezné magát biztonságban. Az indoklás nem győzi meg az ügyészt, hiszen a többi vádlott családtagjait is videokonferencia keretében fogja meghallgatni a bíróság, s erre Myriam Abdeslamnak is lehetősége lesz.
Ezután a védelem értetlenségének ad hangot amiatt, hogy az egyik felperesként jelentkezett egyesület, a Life for Paris beidézte november elejére Francois Hollande-ot, aki a terrortámadás idején a francia köztársaság elnöke volt, ám a civil szervezet ügyvédje emlékeztet arra, hogy az államfő a merényletek éjszakáján a helyszínre ment, és így „bizonyos témákban” illetékesként válaszolhat.
A vádirat felolvasása délután 3 órakor kezdődik a merényletek kronológiájának ismertetésével. Jean-Louis Périès, az esküdtszék elnöke percről perce felidézi, hogy a támadás helyszínein pontosan mi történt, milyen nyomokat találtak a rendőrök. Kiderült, hogy szinte minden helyszínen készült felvétel mobiltelefonnal. A Stade de France-nál „csodával határos módon” csak egy ember vesztette életét, a kávéházak teraszain „vérengzés” volt, míg a Bataclanban „valóságos háborús színteret” találtak a rendőrök. „Holtestek és sérültek egymáson, de sértetlenek is, akik halottnak tetették magukat, hogy ne lőjenek rájuk”. A hatalmas tárgyalóteremben néma csend honol, amikor a bíró az összes áldozat nevét felolvassa, hozzátéve a korukat is. 20 és 50 év közöttiek voltak, 23 ország állampolgárai. A hozzátartozók közül sokan hangosan sírva hagyják el a tárgyalótermet. Pszichológusok sietnek a segítségükre, akik egyébként egész nap jelen vannak, bárki fordulhat hozzájuk, ha úgy érzi, nehéz feldolgoznia a hallottakat.
A hozzátartozók közül az akkreditációjukat többen piros szalagon viselik, ezzel jelezve, hogy nem szeretnék, ha idegenek megszólítanák őket, míg a zöld szalagot viselők készséggel állnak a sajtó rendelkezésére. Az akkreditált újságírók narancssárga szalagot viselve szabadon közlekedhetnek az igazságügyi palotában, bemehetnek a tárgyalóterembe, de egy külön sajtóterem is a rendelkezésükre áll. A rendőrök udvariasan előre köszönnek mindenkinek, előzékenyen segítik a sajtó munkát is. Az átláthatóság és a példamutató igazságszolgáltatás – ez az egyik legfőbb politikai tétje a pernek.
A vádirat emlékeztet arra, hogy 2015. november 14-én hajnalban az Iszlám Állam hangfelvételt tett közzé, amelyben a terrorszervezet azonnal jelentkezett a merényletsorozat elkövetőjeként. Fabien Clain, az egyik fő szervező franciául elmondta, hogy „a borzalmak és perverzió fővárosa, Párizs” a terrortámadás célpontja. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a Bataclanban az öngyilkos merénylők azt hangoztatták az öldökléskor, hogy azért kívánnak bosszút állni, mert a nemzetközi koalíció tagjaként a francia hadsereg civileket ölt Szíriában és Irakban.
A támadások ismertetése után a brüsszeli terrorcsoport felépítése, a terroristák kiképzésének története van napirendben, részletezve Szíriából való visszaérkezésük körülményeit, búvóhelyeik feltárását, valamint a vádlottak vallási és politikai meggyőződését is taglalva.
A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a terrorkommandó valamennyi tagja átutazott Magyarországon. A Szíriában kiképzett európai dzsihadisták 2015 nyarától a balkáni útvonalon keresztül érkeztek, szíriai menedékkérőknek kiadva magukat, így szivárogtak vissza Európába. Abdeslam feladata volt őket Magyarországról és Németországból bérelt autókkal Brüsszelbe szállítani, ahonnan a merényletek előtti napon együtt indult a csoport Párizsba.
A magyar hatóságok felderítése szerint július 16-án érkezett Magyarországra az első dzsihadista, Bilal C. a görög-macedón-szerb útvonalon. A 20 éves algériai férfit az Iszlám Állam azzal bízta meg, hogy térképezze fel a migránsok által használt balkáni útvonalat. A feladatot közvetlenül a párizsi terrorcselekmények irányítójától, a belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoudtól kapta. Bilal C. néhány órát tartózkodott csak Budapesten, majd vonattal Ausztriába indult, de Győrnél tiltott határátlépés kísérlete miatt elfogták, őrizetbe vették, és a tatabányai őrzött menekültszállóra szállították. Ott szír állampolgárnak mondta magát, úti okmányai nem voltak, menekültkérelmet nem nyújtott be. Augusztus 4-ig volt őrizetben, majd a balassagyarmati menekültszállót jelölték ki tartózkodási helyéül, de nem utazott oda, hanem Ausztrián át Németországba távozott, ahol 2016 áprilisában letartoztatták terrorszervezetben való részvétel gyanújával.
Abdelhamid Abaaoud augusztus 1-én érkezett Magyarországra egy társával, Ayoub El Khazzanival. A határt Szerbia felől Röszke térségében lépték át menedékkérők közé vegyülve. A két férfi néhány napig a IX. kerületi Swing szállodában tartózkodott, majd Ausztria irányában hagyták el az országot. Ayoub El Khazzani volt az, aki 16 nappal később az Amszterdamból Párizsba tartó Thalys gyorsvonaton kísérelt meg terrorcselekményt, ezt a vonaton utazó szabadnapos amerikai katonák hiúsítottak meg.
Abaaoud Brüsszelbe érve gyerekkori barátját, Salah Abdeslamot bízta meg azzal, hogy a terrorkommandó többi tagját elhozza Magyarországról és Németországból.
A fővádlott háromszor járt Magyarországon. Először augusztus 30-án érkezett egy bérelt autóval Hegyeshalom érintésével Kiskőrösre, ahonnan a francia állampolgárságú Bilal Hadfit és a belga Chakib Akrouhot vitte magával. Bilal Hadfi a Stade de France-nál követett el öngyilkos merényletet, Chakib Akrouh pedig a kávéházi lövöldözésekben vett részt, majd november 18-án egy rendőri rajtaütés során felrobbantotta magát. A két férfi ugyancsak a menekültek útvonalán, Kelebia térségéből érkezett Magyarországra pár nappal Salah Abdeslam előtt. Magyar mobiltelefonjuk is volt, amelyet Kiskőrösön vettek. Ezek kielemzése azt mutatta, hogy a terroristák mozgását az Iszlám Állam szíriai központjából irányították.
Salah Abdeslam ezt követően szeptember 9-én érkezett ismét Magyarországra egy bérelt Mercedesszel, s a Keleti pályaudvarhoz hajtott. Két belga állampolgárságú férfit vitt magával, akik egy héttel korábban érkeztek Budapestre. Ausztriában igazoltatták a gépkocsiban utazókat, ekkor hamis szír útlevéllel igazolták magukat. Az egyik utas, Mohamed Belkaid, 2016 márciusában rendőrökkel folytatott tűzpárbajban halt meg Brüsszelben. A másik férfi, Najim Laachraoui a brüsszeli Zavantem repülőtéren 2016 márciusában elkövetett terrortámadás egyik öngyilkos merénylője.
Salah Abdeslam harmadik magyarországi fuvarja szeptember 17-én történt, akkor vitte magával a három bataclani merénylőt, Samy Amimourt, Ismaël Omar Mostefaït és Foued Mohamed-Aggadot. Mindhárman francia állampolgárok voltak, ketten Párizsban, egyikük Strasbourgban élt. Ők is egy menekültcsoporttal érkeztek egy Budapestre héttel korábban, és a zuglói Grand Park Hotelben töltöttek nyolc éjszakát. Itt találták meg a magyar hatóságok a hamis szír útleveleik másolatait is. Szeptember 16-án 1000 eurót utaltak át nekik Brüsszelből, a pénzt Omar Mostefai vette fel a Western Union Keleti pályaudvari irodájában.
A röszkei határzár után Salah Abdeslam október 3-án egy bérelt BMW-vel a németországi Ulmba ment három dzsihadistáért, közülük Osama Krayemet és Soufiane Ayarit a Brüsszelben elkövetett merényletekkel összefüggésben 2016. márciusban letartóztattak. A harmadik férfi a magyar hatóságok szerint 2015 őszén megpróbálta elhagyni Magyarországot Szerbia felé, de elfogták, és a kiskunhalasi őrzött szállóra vitték. November 9-én szabadult őrizetéből, akkor a bicskei nyílt menekültszállásra vitték.
A párizsi Stade de France-nál magát felrobbantó két iraki férfi is áthaladt Magyarországon októberben, őket Görögországban és Horvátországban regisztrálták hamis szíriai dokumentumokkal.
A hatalmas tárgyalóteremben a hátul ülő hozzátartozók nem láthatják a vádlottakat, akiket a hozzájuk képest derékszögben elhelyezett üvegépítményben őriznek. A sajtóteremben található hat kivetítő közül azonban az egyik folyamatosan a vádlottak padját mutatja. A terroristák figyelemmel hallgatják a hosszú felolvasást, egyesek lehajtott fejjel, mások, köztük Salah Abdeslam is karba tett kézzel figyel, de érzelmeket nem mutat egyikőjük sem.
A vádirat ismertetésének hetedik órájában, este fél 10-kor a védők a tárgyalás megszakításra kérik a bírót, arra hivatkozva, hogy már senki nem tud koncentrálni a fáradtságtól, a vádlottak pedig délelőtt 11 óra óta nem ettek semmit. A bíró eleinte hajthatatlan. Ő sem evett 11 óta, mondja, s minden perc be van osztva az elkövetkező kilenc hónapra. Negyedóra múlva mégis szünetet rendel el, majd néhány perc múlva szendvicset és sült krumplit szolgálnak fel a vádlottaknak. Éjfélig folytatódik a vádirat ismertetése, a bíró számításai szerint egy óra alatt 12 oldalt lehet felolvasni. Végül ő is belefárad, az utolsó 25 oldal már a következő tárgyalási napra marad.