Soha nem került még olyan sokba a francia államnak egy per, mint a 2015. november 13-i merényletsorozat bírósági folyamata. A költségek legnagyobb részét nem a tárgyalás befogadására tervezett hatalmas tárgyalóterem megépítése teszi ki, s nem a felperesek utazási- és szállásköltségei, még csak nem is a rendkívüli biztonsági intézkedések kerülnek sokba, hanem a túlélők jogi képviselete, az ügyvédek honoráriuma: az eljárás jogászainak anyagi támogatása mintegy 50 millió euróra rúg.
A francia állam 2002 óta átvállalja a terrorügyek pereiben a felperesek – túlélők és az áldozatok hozzátartozói – valamint a vádlottak ügyvédjeinek költségeit is, függetlenül azok jövedelmi helyzetétől. Az ügyvédek a tárgyalási napok és ügyfeleik számának függvényében kapnak napidíjat.
A párizsi merényletsorozat pere várhatóan 150 tárgyalási napot vesz igénybe, a felperesek száma több mint 2500. Az egyszerre több túlélőt is képviselő ügyvédi irodák számára a per kiemelkedően nagy anyagi haszonnal jár.
Az igazságügyi tárca a Le Monde című napilap kérdésére 50 millió euróra becsülte az úgynevezett „jogi segítséget” a per teljes időtartamára. Ebből 47,5 milliót kap a felperesek 327 jogi képviselője, 2,5 millió eurót a vádlottak 28 francia védője. (A belga ügyvédek nem jogosultak a juttatásra.) A minisztérium május közepéig már 41 millió eurót átutalt az ügyvédeknek.
Egy felperest képviselő ügyvéd alapjuttatása 1292 euró, amelyhez tárgyalási naponként 2021-ben még 272, ez év januárjától 288 eurót kap. A tárgyalás mindennap délután fél 1-kor kezdődik, s amennyiben fél 6-ig nem ér véget, újabb ötórás (272, illetve 288 eurós) napidíj jár minden jelenlévő ügyvédnek. Ehhez az ügyvédeknek belépéskor és kilépéskor is érvényesíttetniük kell elektromos akkreditációs kártyájukat.
Az az ügyvéd tehát, aki a tíz hónap során minden tárgyalási napon megjelenik, mintegy 50 ezer eurós honoráriumhoz jut. Amennyiben egy ügyvéd több felperest is képvisel, a második ügyfél után megkapja a napidíj 70, a harmadik után 60, a negyedik után 50, az ötödik után 40 százalékát is. Azaz két felperes estén 85 ezer, húsznál több után pedig már 460 ezer eurót kap az államtól. A perben tucatnyi sztárügyvéd is részt vesz, mindegyikük legalább negyven túlélő vagy hozzátartozó nevében van jelen, az ő honoráriumuk így legalább 860 ezer euró.
Három nagy ügyvédi iroda több mint száz felperest véd: Frédéric Bibal 103, Jean Reinhart 123, Gérard Chemla 143 túlélő nevében beszél. Az ő jövedelmük meghaladja a 2 millió eurót (Gérard Chemla több, mint 3 millió eurót – napi 20 ezer eurót – kap az államtól a per során).
Amikor az állam létrehozta a jogi segítség intézményét a terrorizmussal kapcsolatos eljárásokhoz, nem számított arra, hogy ekkora méretű perek is lehetnek – jegyezte meg a Le Monde-nak az egyik vádlott védője. „A rendeletet módosítani kell, mert aligha elfogadható, hogy egyes ügyvédek, akik több felperest képviselnek, az áldozatok védelmén gazdagodnak meg”. A Le Monde szerint maguk a jogi képviselők egy része is túlzottnak tartja a csillagászati összegeket, de neveket nem idéz a lap.
Jean-Marc Delas, a túlélőket képviselő Life for Paris egyesület ügyvédje az alaphonoráriumot ugyan nem tartja túlzónak, de elismeri, hogy több ügyfél esetén nagyot lehet tarolni. Ő maga ezért nem vállalta negyvennél több felperes képviseletét. A lap szerint viszont voltak ügyvédek, aki csupán azért igyekeztek meggyőzni egy-egy áldozat minden családtagját, hogy jelentkezzenek felperesnek, mert így ugyanannyi munkával többszörösére nőhetett a honoráriumuk.
A legtöbb felperest képviselő Gérard Chemla elismerte a lapnak, hogy jelentős honoráriumot kap a perért, de visszautasította, hogy személyes meggazdagodása vezérelte. „Úgy vélem, hogy a honorárium megfelel mindannak a munkának, amit csinálok” – mondta, s felhívta a figyelmet a perben láthatatlan dolgokra: személyes kapcsolttartásra az ügyfeleivel, tárgyalások aprólékos előkészítése stb. Tény, hogy Gérard Chemla szinte mindennap szót kér, és kitűnik alapos felkészültségével.
„A jogi segítséggel az állam a monumentális perirat (egymillió oldal) teljes megismerését finanszírozza” – mondta a Le Monde-nak a 103 felperest képviselő Frédéric Bibal, aki szerint ő a közpénzt hasznos dologra költi. ”Ez a honorárium mindazon óráért jár, amelyeket évek óta ezzel az üggyel töltünk”. Szerinte a magas napidíj kompenzálja a nyomozati szakasz idején nyújtott alacsony állami támogatást is, ami 1700 euró volt ügyfelenként.
„Nem érzem jogtalannak a honoráriumot. Megállás nélkül dolgoztam az elmúlt hat évben” – mondta a 65 felperest képviselő Aurélie Coviaux. Az ügyvédnő irodája készíttetett egy makettet is a Bataclanról, amelyen minden áldozat pontos helyét feltüntették és szemléltették.
A több tucat felperest képviselő ügyvédeknek a per tíz hónapjában minden más tevékenységüket félre kell tenniük, s honoráriumukból több munkatársukat is ők fizették. Ezen felül a felperesek képviselői honoráriumuk 6 százalékát felajánlották a védelem ügyvédjeinek. (Az ő juttatásuk eredetileg ugyanis igen alacsony volt.)
A 14 gyanúsított közül 11-nek hivatalból kirendelt védője van. Az alacsony bérezés ellenére ezen védők többsége a 30 és 40 év közötti legtehetségesebb ügyvédek közül került ki – feltételezhetően a kihívás és a pert övező hatalmas médiafigyelem miatt.
A felperesek jogi képviselői közül a párizsi irodák már a per elején kezdeményezték a felperesek és a vádlottak védői közötti igazságosabb elosztást. (Ebből a legtöbb felperest képviselő és így legtöbb honoráriumhoz jutó Gérad Chemla kimaradt, mivel az ő irodája Reimsben van…) A védők, akiknek munkája ugyanolyan folyamatos és megterhelő, mint a felperesek jogi képviselőié, végül egységesen fejenként 90 ezer eurós jövedelemben részesülnek a tíz hónapi munkájukért.