A párizsi Igazságügyi Palota folyosóin már előre az évszázad pereként emlegetik a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat szerdán kezdődő tárgyalássorozatát. A 130 áldozatot követelő terroresemény büntetőperéhez hasonlót sem méretében, sem időtartamában nem rendeztek még soha Franciaországban. Egyelőre nem tudható, hogy a várhatóan kilenc hónapig tartó eljárás során az 1800 túlélő és az elhunytak hozzátartozói közül hányan szeretnének vallomást tenni a bíróság előtt.
A tárgyalóterem
Az ügyvédekkel és újságírókkal együtt mintegy háromezren várhatók a legfontosabb tárgyalási napokon az esküdtszékre.
Mivel az országban nem létezik ennyi ember befogadására alkalmas tárgyalóterem, az igazságügyi tárca úgy döntött, hogy Párizs szívében, a Cité-szigeten található Igazságügyi Palotában felhúznak egy külön építményt a per befogadására.
A Sainte-Chapelle kápolnát és a Conciergerie-t, a középkori királyi várat is magába foglaló épületegyüttes főcsarnokában helyezték el a Nagy Per elnevezésű hatalmas tárgyalótermet, amely egyidőben 550 fő befogadására alkalmas.
A 45 méter hosszú és 15 méter széles modern építmény világos színű faborítása és a meleg fények nyugalmat hivatottak sugallni. A falakba beépített kamerák és mikrofonok révén a tárgyalóteremből kiszorult érdeklődök és újságírók az Igazságügyi Palota tucatnyi termében kivetítőkön élőben követhetik a pert, míg a 23 országból származó áldozatok hozzátartozói egy kódolt webrádión akár külföldi otthonukból is figyelemmel kísérhetik a tárgyalást. Viszont a kódolás révén csak ők, a kép- és hangfelvételeket ugyan rögzítik az utókor számára, de ötven évre titkosítják. A nagyközönség csak a sajtó tudósításaiból és a karikaturisták rajzaiból tájékozódhat a per menetéről.
A tárgyalásokat a hét négy napján, keddtől péntekig rendezik, mindennap délután fél 1-től este 8 óráig. Ebben az időszakban az érintetteken kívül senki nem közelítheti meg az Igazságügyi Palota épületét, a Cité-sziget pedig a Pentagonnál is nagyobb védelmet kap.
A bíróság
A különleges esküdtszék mind az öt tagja tapasztalt bíró. Elnökük a 65 éves Jean-Louis Peries, aki a szervezett bűnözés számos perében ítélkezett korábban, s a testületben foglal helyet Xavière Simeoni is, aki a 2000-es évek elején vizsgálóbíróként vádat emelt Jacques Chirac néhai államfő ellen illegális pártfinanszírozás miatt. A vádat az országos terrorelhárítási ügyészség három ügyésze, Camille Hennetier, Nicolas Le Bris és Nicolas Braconnay képviseli. Mindhárman több mint egy éve tanulmányozzák a vádiratot, amelyet 47 ezer jegyzőkönyv egymillió oldala alapján állítottak össze, s amelynek kötetei egymásra helyezve több mint ötven méter magas tornyot adnának ki.
A tervezett 140 tárgyalási nap első két hetében a hatóságok ismertetik a merényletek lefolyását, és mindazt, amit a nyomozás kiderített a támadások hátteréről az elmúlt években. Szeptember végétől öt héten át a túlélőket hallgatja meg a bíróság, novemberben kapnak szót először a vádlottak, akiket tanúként beidézett titkosszolgálati szakemberek követnek, valamint az iszlamizmus kutatói, elmeszakértők és korábban elítélt dzsihadisták.
Az áldozatokat képviselő egyik egyesület kezdeményezte több politikai vezető beidézését is, így François Hollande egykori államfő és belügyminisztere, Bernard Cazeneuve mellett François Molins ex-főügyészt és a titkosszolgálatok volt vezetőit is meghallgatják.
A vádlottak részletesebb kihallgatása január elejétől áprilisig fog tartani, ezt követően a vád és a védelem is egy hónapon át érvelhet a május 25-re tervezett ítélethirdetés előtt.
A vádlottak
A húsz vádlott közül csak 14-en lesznek jelen, a termen belül a számukra épített zárt, golyóálló kabinban.
A terrorkomandó egyetlen túlélője, a francia-marokkói kettős állampolgárságú, de Belgiumban felnőtt 32 éves Salah Abdeslam mellett a merényletek logisztikai felelősei, a terroristák szállítói, a búvóhelyekért és hamis papírokért felelős társaik, valamint az a két merénylőjelölt, akiket még Párizsba érkezésük előtt Ausztriában őrizetbe vettek. Többségük belga-marokkói kettős állampolgár.
A további hat vádlott már nincs életben: a merényletsorozat szíriai kitervelője és irányítója, a belga-marokkói állampolgárságú Oussama Atar, két segítője, a dél-franciaországi Toulouse egyik katolikus családjából származó Fabien és Jean-Michel Clain, valamint a terrorszervezet további három tagja, Ahmed Dahmani, Ahmad Alkhald és Obdeida Aref Dibo. Őket – sajtóértesülések szerint – a terrortámadás után a francia kormány megbízásából a nemzetközi koalíció erői megölték Szíriában. Veterán dzsihadistaként ők voltak az Iszlám Állam nevű terrorszervezet frankofón vezetői.
Párizsban nem a merényletsorozat kitervelőit vagy a terrorszervezet vezetőit állítják bíróság elé, hanem a hidegvérű végrehajtókat: a kivégzőosztagok tagjait. Többségük feltételezhetően életfogytiglani börtönbüntetést kap. A speciális szabályok és dramaturgia szerint tervezett kilenc hónapos tárgyalássorozat remélhetőleg segít annak a megértésében is, hogy hol húzódik a határ egy vallás és annak eltorzult változata között, meddig tart az istenhit, és hol kezdődik a fanatizmus, a totalitárius gondolkodás.