{"id":456,"date":"2021-10-01T13:54:44","date_gmt":"2021-10-01T11:54:44","guid":{"rendered":"https:\/\/vilaghir.com\/?p=456"},"modified":"2021-10-01T14:04:56","modified_gmt":"2021-10-01T12:04:56","slug":"egy-duhos-ferfi-es-egy-eros-no","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/2021\/10\/01\/egy-duhos-ferfi-es-egy-eros-no\/","title":{"rendered":"Egy d\u00fch\u00f6s f\u00e9rfi \u00e9s egy er\u0151s n\u0151"},"content":{"rendered":"\n

A gy\u00e1sz, a szomor\u00fas\u00e1g, az \u00fajrakezd\u00e9s t\u00f6rt\u00e9netei ut\u00e1n a sorrendben huszon\u00f6t\u00f6dik tan\u00fa eset\u00e9ben \u00e9rezhet\u0151 el\u0151sz\u00f6r a csillap\u00edthatatlan d\u00fch. Olivier<\/em> a Le Carillon<\/em> k\u00e1v\u00e9h\u00e1z terasz\u00e1n s\u00e9r\u00fclt meg a karj\u00e1n, ahol 13-an, k\u00f6zt\u00fck az egyik bar\u00e1tja \u00e9let\u00e9t vesztette. A hat\u00e1rozott fell\u00e9p\u00e9s\u0171, harminc \u00e9v k\u00f6r\u00fcli f\u00e9rfi vallom\u00e1sa bombak\u00e9nt robban a t\u00e1rgyal\u00f3teremben.   <\/p>\n\n\n\n

A d\u00fch\u00f6s ember azzal kezdi, hogy \u00f6nmaga miatt egy\u00e1ltal\u00e1n nem lett volna kedve idej\u00f6nni, de tartozik ennyivel elhunyt bar\u00e1tj\u00e1nak, S\u00e9bastien<\/em>nak. Miatta szeretn\u00e9 megmutatni, milyen val\u00f3j\u00e1ban a terrorizmus. \u201eHogy mit is jelent h\u00e9t l\u00f6v\u00e9s egy Kalasnyikovb\u00f3l\u201d \u2013 mondja nyersen. Jobb kez\u00e9vel a sz\u00e1ja el\u00e9 h\u00fazza a mikrofont, a bal karj\u00e1t a v\u00e1dlottak padja fel\u00e9 felemeli, \u00e9s az ujjaival h\u00e9tig sz\u00e1mol, mik\u00f6zben azt kiab\u00e1lja: Bumm, bumm, bumm, bumm, bumm, bumm, bumm!” A hallgat\u00f3s\u00e1g minden l\u00f6v\u00e9simit\u00e1ci\u00f3ba beleremeg. \u201eH\u00e1t ilyen, amikor h\u00e9t l\u00f6v\u00e9ssel sz\u00e9tl\u0151nek valakit. N\u00e9gy nap kellett ahhoz, hogy \u00f6sszerakj\u00e1k a test\u00e9t, a lyukakat viasszal t\u00f6mt\u00e9k be\u201d \u2013 mondja Olivier, majd egy pap\u00edrt vesz el\u0151, arr\u00f3l olvassa fel vallom\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

\u201eAki egy ilyen dolgot t\u00fal\u00e9l, az keresi az okokat\u201d \u2013 kezdi nyugodtan. Elmondja, hogy egy holokauszt t\u00fal\u00e9l\u0151 unok\u00e1jak\u00e9nt szeretne lesz\u00e1molni \u201eezekkel a nyomorult kis \u00f6rd\u00f6g\u00f6kkel\u201d, akik a mer\u00e9nyleteket v\u00e9grehajtott\u00e1k. Olivier a terrort\u00e1mad\u00e1st megel\u0151z\u0151en t\u00e9rt haza Ir\u00e1nb\u00f3l, ahol \u201eegy t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9re b\u00fcszke n\u00e9p tagjai k\u00f6zt \u00e9lt, akik ugyan az iszl\u00e1m szigor\u00fa vall\u00e1sgyakorl\u00f3i, de j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal viseltetnek a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g ir\u00e1nt\u201d. A terrorist\u00e1kat pedig, akik azt gondolj\u00e1k, hogy \u00f6v\u00e9k a vil\u00e1g, teher\u00e1ni bar\u00e1tai \u201e\u0151r\u00fclt \u00e9s tudatlan muzulm\u00e1noknak\u201d tekintik.<\/p>\n\n\n\n

\u201eMajdnem megsajn\u00e1ltam ezeket a szem\u00e9tl\u00e1da harcosokat, akik drogokkal t\u00f6nkretett\u00e9k az agyukat\u201d \u2013 mondja vehemensen. Majd kirohan\u00e1st int\u00e9z Manuel Valls francia minisztereln\u00f6k ellen, ami\u00e9rt \u201enem volt k\u00e9pes megv\u00e9deni Franciaorsz\u00e1got a sz\u00edriai migr\u00e1nsok \u00e1radat\u00e1t\u00f3l, akik k\u00f6z\u00e9 elvegy\u00fcltek a terrorist\u00e1k\u201d, majd Franciaorsz\u00e1g ellen is, a Nyugat puh\u00e1ny cs\u00f6kev\u00e9ny\u00e9nek titul\u00e1lva, egy olyan nemzetnek, \u201eamely mindenr\u0151l lemondott, \u00e9s amely fegyvereket ad el az Iszl\u00e1m \u00c1llamot finansz\u00edroz\u00f3 Katarnak \u00e9s Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1nak\u201d.<\/p>\n\n\n\n

A legkem\u00e9nyebb szavakat a f\u0151v\u00e1dlottr\u00f3l mondja. \u201eAbdeslam, mondjuk ki vil\u00e1gosan, egy jelent\u00e9ktelen kis senki, aki szerencs\u00e9tlen \u00e9let\u00e9t azzal akarja legend\u00e1ss\u00e1 tenni, hogy elhiteti mag\u00e1r\u00f3l, hogy harcos. \u00c9n l\u00e1ttam a b\u00e1tyj\u00e1t (Brahim Abdeslamot, aki a teraszokon l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u0151 egyik terrorista volt), amint v\u00e9dtelen l\u00e1nyokra c\u00e9loz. Ezerszer jobb lett volna, ha Salah Abdeslam is felrobbantja mag\u00e1t, mint a b\u00e1tyja, ezzel mindannyian id\u0151t nyert\u00fcnk volna. Egy h\u00e9ttel ezel\u0151tt azt merte mondani, hogy a p\u00e1rbesz\u00e9d ajtaja mindig nyitva \u00e1ll. Ha van egy kis becs\u00fclet ebben az orsz\u00e1gban, akkor soha nem engedi megnyitni a p\u00e1rbesz\u00e9det azzal a hal\u00e1los k\u00f3rral, ami az iszlamizmus\u201d \u2013 mondja az esk\u00fcdtsz\u00e9k eln\u00f6k\u00e9re n\u00e9zve. \u201eAmikor r\u00e1kos valaki, nem \u00e1ll le besz\u00e9lgetni a daganataival \u00e9s \u00e1tt\u00e9teivel, hanem k\u00fczd ellen\u00fck \u00e9s elpuszt\u00edtja \u0151ket!\u201d<\/p>\n\n\n\n

\u201eAkkor most t\u00e9rj\u00fcnk vissza a t\u00e9nyekhez!\u201d \u2013 mondja Jean-Louis P\u00e9ri\u00e8s, az esk\u00fcdtsz\u00e9k eln\u00f6ke, de k\u00f6zben a v\u00e9delem m\u00e1r is belend\u00fcl, s azt nem \u00e9rteni ugyan, mit mond Olivia Ronen<\/em>, a f\u0151v\u00e1dlott \u00fcgyv\u00e9dje, de azt igen, amikor a tan\u00fa a mikrofonba kiab\u00e1lja: \u201eJ\u00f3l kell \u00fcgyfelet v\u00e1lasztani, k\u00fcl\u00f6nben elkezd az ember hasonl\u00edtani r\u00e1\u201d. Az indulatok elszabadulnak, az esk\u00fcdtsz\u00e9k eln\u00f6ke, az \u00fcgyv\u00e9d \u00e9s a tan\u00fa egym\u00e1s szav\u00e1ba v\u00e1gva kiab\u00e1lnak.<\/p>\n\n\n\n

\u201eMeg\u00e9rtem, hogy ilyenkor el\u0151j\u00f6nnek az \u00e9rzelmek, de nem hagyhatom sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl ezeket a s\u00e9rt\u00e9seket \u00e9s szem\u00e9lyesked\u00e9seket, amelyek megzavarj\u00e1k a vita nyugalm\u00e1t\u201d \u2013 mondja Abdeslam \u00fcgyv\u00e9dje.<\/p>\n\n\n\n

\u201eAkkor sz\u00e1m\u00edtok \u00f6nre abban, hogy az \u00fcgyfele ezent\u00fal visszafogja mag\u00e1t \u201d \u2013 v\u00e1laszol az esk\u00fcdtsz\u00e9k eln\u00f6ke \u2013 Ha valaki testv\u00e9reinek nevezi a terrorist\u00e1kat, miut\u00e1n l\u00e1ttuk a felv\u00e9teleken, hogyan v\u00e9geztek ki hidegv\u00e9rrel embereket, akkor nem szabad azon meglep\u0151dni, hogy a felperesek er\u0151s szavakat haszn\u00e1lnak\u201d.  <\/p>\n\n\n\n

\u201eNem t\u0171rhet\u00fcnk meg s\u00e9rteget\u00e9seket a teremben\u201d \u2013 sz\u00f3l k\u00f6zbe Abdeslam m\u00e1sik \u00fcgyv\u00e9dje, Martin Vettes.<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u201eNem hangzottak el s\u00e9rteget\u00e9sek\u201d \u2013 sz\u00f3lal meg a tan\u00fa \u00fcgyv\u00e9dje. <\/p>\n\n\n\n

\u201eNem? Nyomorult kis \u00f6rd\u00f6g, cs\u0151csel\u00e9k meg hasonl\u00f3k, ezek t\u00e1n nem s\u00e9rt\u00e9sek, koll\u00e9ga?\u201d \u2013 k\u00e9rdez vissza Abdeslam \u00fcgyv\u00e9dje, miel\u0151tt mindenki vissza\u00fcl a hely\u00e9re. <\/p>\n\n\n\n

\"\"
A Le Carillon k\u00e1v\u00e9h\u00e1z a mer\u00e9nylet m\u00e1snapj\u00e1n<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Fiatal, t\u00f6r\u00e9keny, sz\u0151ke n\u0151 l\u00e9p a pulpitushoz. Alig l\u00e1tszik ki hatalmas fekete p\u00f3l\u00f3j\u00e1b\u00f3l. S\u00e1padt arca a vallom\u00e1st\u00e9tel alatt fokozatosan v\u00f6r\u00f6s\u00f6dik el a s\u00edr\u00e1st\u00f3l. Maya<\/em> 27 \u00e9ves volt a t\u00e1mad\u00e1skor. S\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt a l\u00e1b\u00e1n a Le Carillon k\u00e1v\u00e9h\u00e1z terasz\u00e1n, ahol a 13 \u00e1ldozat k\u00f6z\u00f6tt ott volt a f\u00e9rje, Amine Mohamed Ibnolmobarak<\/em> \u00e9s k\u00e9t legjobb bar\u00e1tn\u0151je, Emilie <\/em>\u00e9s Charlotte. <\/em>Monol\u00f3gj\u00e1t v\u00e9gig visszafogott csend k\u00eds\u00e9ri a t\u00e1rgyal\u00f3teremben.   <\/p>\n\n\n\n

\u201eSzeretn\u00e9k el\u0151sz\u00f6r n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t mondani a bar\u00e1taimr\u00f3l. Amine-nal az egyetemen tal\u00e1lkoztam, \u00e9p\u00edt\u00e9sznek tanultunk, k\u00f6z\u00f6s bar\u00e1tn\u0151nk, Annabel mutatott be minket egym\u00e1snak. Amine a bar\u00e1tom lett, azt\u00e1n a szerelmem, majd a f\u00e9rjem \u00e9s a t\u00e1rsam is a szakmai \u00e9letemben. \u0150 volt az els\u0151 szerelmem. Gyerekeket akartunk. J\u00f3k\u00e9p\u0171, ragyog\u00f3 ember volt, nagyon j\u00f3l f\u0151z\u0151tt, remek humora volt. \u0150 volt \u00e9letem szerelme. K\u00e9tszer h\u00e1zasodtunk \u00f6ssze, el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsban 2014-ben, azt\u00e1n m\u00e9g egyszer Rabat-ban, 2015-ben. \u0150 ott n\u0151tt fel. Egy m\u00e1sik bar\u00e1tn\u0151mnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ismert\u00fck meg Emilie-t \u00e9s ikertestv\u00e9r\u00e9t, Charlotte-ot.  Sz\u00e9p, der\u0171s, kedves l\u00e1nyok voltak, nagyon sokat voltunk egy\u00fctt, k\u00e9s\u0151bb  Mehdi, Amine gyerekkori bar\u00e1tja is csatlakozott hozz\u00e1nk \u2013 \u0151k voltak a bar\u00e1ti k\u00f6r\u00f6m. Minden p\u00e9ntek este a Le Carillonban tal\u00e1lkoztunk. Az volt a sz\u00e9khely\u00fcnk, meg se kellett besz\u00e9ln\u00fcnk, hol j\u00f6jj\u00fcnk \u00f6ssze.  Aznap este \u00f6ten \u00fclt\u00fcnk az asztal k\u00f6r\u00fcl, arra is pontosan eml\u00e9kszem, mir\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk. \u00c9n 27 \u00e9ves voltam, a t\u00f6bbiek mind 29, az \u0151 harmincadik sz\u00fclet\u00e9snapjuk volt a t\u00e9ma. H\u00e1rmat k\u00f6z\u00fcl\u00fck agyonl\u0151ttek. Elvesztettem a f\u00e9rfit, akit szerettem, \u00e9s a bar\u00e1tn\u0151imet. \u00d6ten voltunk, \u00e9s egy pillanat alatt ketten maradtunk Mehdivel. Az \u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9sei sokkal s\u00falyosabbak voltak, mint az eny\u00e9mek, t\u00f6bb napig \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l k\u00f6z\u00f6tt volt. Az\u00f3ta \u0151t sem l\u00e1ttam, nem adott h\u00edrt mag\u00e1r\u00f3l. Teh\u00e1t \u00f6ten voltunk, de m\u00e1r csak \u00e9n egyed\u00fcl \u00e1llok itt.<\/p>\n\n\n\n

Megpr\u00f3b\u00e1lom elmondani, mi t\u00f6rt\u00e9nt aznap este, nem egyszer\u0171 \u2013 folytatja kis sz\u00fcnet ut\u00e1n. \u2013 K\u00e1osz az eg\u00e9sz, amelyekb\u0151l r\u00e9szletek, k\u00e9pek, hangok t\u00f6rnek el\u0151. El\u0151sz\u00f6r a zajok, a deton\u00e1ci\u00f3k f\u00fclsiket\u00edt\u0151 zaja \u00e9s l\u0151porszag, azt gondolom, hogy pet\u00e1rd\u00e1k. \u00dagy r\u00e9mlett, hogy Amine, Emilie \u00e9s Charlotte elb\u00fajtak az asztal alatt, pedig val\u00f3j\u00e1ban lel\u0151tt\u00e9k \u0151ket. Lekuporodom \u00e9n is az es\u0151csatorna \u00e9s egy aut\u00f3 kerekei k\u00f6z\u00e9, ott guggolok, hogy a l\u00f6ved\u00e9kek ne tal\u00e1ljanak el. De eltal\u00e1ltak, a l\u00e1bamban. Ekkor m\u00e9g nem tudom, hogy az \u00fct\u00e9sek, amiket \u00e9rzek, l\u00f6ved\u00e9kek, amelyek felrobbannak \u00e9s belehatolnak a testembe. Sokkot \u00e9rzek, f\u00e1jdalmat nem. M\u00e9g nem. A g\u00e9pkocsi \u00e9s k\u00f6ztem egy f\u00e9rfi szaggatott l\u00e9legz\u00e9s\u00e9t hallom, tudom, hogy ezek az utols\u00f3 pillanatai, tudom, hogy amit most \u00e9lek \u00e1t, azok az \u0151 \u00e9let\u00e9nek az utols\u00f3 pillanatai. Nem l\u00e1tom \u0151t, pont m\u00f6g\u00f6ttem van, azt sem tudom, hogy h\u00edvt\u00e1k. Nekem \u0151 jelenti ennek az est\u00e9nek az \u00f6sszes n\u00e9vtelen \u00e1ldozat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9h\u00e1ny pillanattal k\u00e9s\u0151bb a ment\u0151s\u00f6k els\u0151 szavait hallom, ez m\u00e9g mindig itt van a f\u00fclemben: \u201eEl\u0151sz\u00f6r azokat, akik eszm\u00e9let\u00fckn\u00e9l vannak, azokkal kell foglalkozni, akik magukn\u00e1l vannak!\u201d.  Fel\u00e1llok, Amine-t keresem a szememmel, l\u00e1tom, a f\u00f6ld\u00f6n fekszik, a h\u00e1t\u00e1n, nyitott szemekkel. Azonnal tudom, hogy meghalt. Nem l\u00e1tom a s\u00e9r\u00fcl\u00e9seit, sem a v\u00e9rt, sem a goly\u00f3nyomokat. Nem l\u00e1tom a 22 goly\u00f3nyomot, nem l\u00e1tom a l\u00f6ved\u00e9keket, amelyek \u00e1tmentek a test\u00e9n, \u00e9s sz\u00e9troncsolt\u00e1k a t\u00fcdej\u00e9t, a m\u00e1j\u00e1t, a sz\u00edv\u00e9t. Csak a szemeit l\u00e1tom. \u00dcresek. Tudom, hogy meghalt. <\/p>\n\n\n\n

Emilie \u00e9s Charlotte sem mozdul. Ekkor azt gondolom, hogy \u0151k is meghaltak. Amine hal\u00e1la annyira f\u00e1j, a gy\u00e1sz annyira er\u0151s bennem, hogy nem tudtam a bar\u00e1tn\u0151imet elgy\u00e1szolni, soha nem tudtam elmenni Emilie \u00e9s Charlotte s\u00edrj\u00e1hoz. Azt\u00e1n Mehdit l\u00e1tom, ahogy ott \u00fcl az asztaln\u00e1l, nem mozdul. \u00c9l, megs\u00e9r\u00fclhetett, v\u00e9res a p\u00f3l\u00f3ja. Megk\u00e9rdezem, j\u00f3l van-e, azt v\u00e1laszolja, hogy rendben van. Valaki kezel\u00e9sbe veszi \u00e9ppen, \u0151 pedig azt mondja, hogy foglalkozzak magammal. A l\u00e1bamra n\u00e9zek, sz\u00e9t van roncsolva. Megpr\u00f3b\u00e1lom megfogni a bal v\u00e1dlimat \u00e9s visszahelyezni a l\u00e1bam belsej\u00e9be. Egy hatalmas lyukat l\u00e1tok a cip\u0151m\u00f6n, ugyanolyan kiscsizma volt rajtam, mint most. Egy ronggyal elszor\u00edtom a v\u00e9rz\u00e9st a t\u00e9rdem alatt, a s\u00edpcsontomat tal\u00e1lt\u00e1k el. <\/p>\n\n\n\n

\u00c9jf\u00e9lkor a Bichat k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l felh\u00edvom az any\u00e1mat, hogy \u00e9rtes\u00edtsem, megs\u00e9r\u00fcltem. Mondom neki, hogy azt hiszem, Amine meghalt, pedig nem hiszem, hanem tudom. Azt\u00e1n j\u00f6nnek az els\u0151 m\u0171t\u00e9tek. \u00c9jszaka \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtanak az Ambroise-Par\u00e9 k\u00f3rh\u00e1zba, m\u00e9g nem kel fel a nap, amikor \u00fajb\u00f3l megoper\u00e1lnak, ez\u00fattal a l\u00e1bfejemn\u00e9l. Kiveszik a f\u00e9m- \u00e9s a cip\u0151darabokat. Marad egy nagy lyuk, amit antibiotikum pasztill\u00e1kkal t\u00f6mnek be. A l\u00e1bamat m\u00e1sodj\u00e1ra is megmentik az \u00e9jszaka folyam\u00e1n, kapok egy k\u00fcls\u0151 er\u0151s\u00edt\u0151t, azt\u00e1n be\u00fcltet\u00e9st, \u00f6sszesen n\u00e9gyszer oper\u00e1lnak meg.<\/p>\n\n\n\n

Ami ezut\u00e1n k\u00f6vetkezik, le\u00edrhatatlan. A k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s, a r\u00e9m\u00e1lmok, a s\u00edr\u00f3g\u00f6rcs\u00f6k, az elviselhetetlen mag\u00e1ny. \u00c9n ezt mind el akartam felejteni, nem lehet mindezzel \u00e9lni. Mindig azt gondoltam, hogy el\u00e9g er\u0151s \u00e9s stabil vagyok, soha nem fogadtam el, hogy \u00e1ldozat legyek, de a k\u00f6vetkez\u0151 napok, h\u00f3napok nagyon nehezek voltak. Nem gondoltam, hogy lehet ilyen szomor\u00fas\u00e1got \u00e9s mag\u00e1nyt \u00e1t\u00e9lni, nem tudtam, hogy ilyen l\u00e9tezik. De tudtam, hogy fel kell \u00e1llnom, j\u00e1rnom kell, \u00e9letben kell maradnom. 27 \u00e9ves voltam, m\u00e9g el\u0151ttem az \u00e9let. K\u00fczd\u00f6ttem, az \u00e9letet \u00e9s a rem\u00e9nyt v\u00e1lasztottam. Elk\u00f6lt\u00f6ztem P\u00e1rizsb\u00f3l egy m\u00e1sik v\u00e1rosba, messze, messze a trag\u00e9dia sz\u00ednhely\u00e9t\u0151l. Van \u00faj szerelmem, aki elvisel a mindennapokban. Ez az \u00e9n harcom. Minden sebet egyes\u00e9vel bek\u00f6tni \u00e9s \u00fajra\u00e9p\u00edteni magamat. Ez a mindennapi k\u00fczdelem hat \u00e9ve tart, \u00e9s nagyon f\u00e1raszt\u00f3. Emelt fejjel j\u00e1rok, de nagyon ki vagyok mer\u00fclve. \u00c9s tudom, hogy bizonyos dolgok nem j\u00f6nnek vissza. Nem tudok soha t\u00f6bbet futni, az \u00e1lmok elt\u0171ntek az \u00e9jszak\u00e1imb\u00f3l, a bar\u00e1taimat \u00f6r\u00f6kre elvesztettem. De mostant\u00f3l szabadon szeretn\u00e9k \u00e9lni, \u00e9s akkor szabad az ember, ha b\u0171ntudat n\u00e9lk\u00fcl szerelmes is lehet, ha gondtalan est\u00e9ket tud elt\u00f6lteni a bar\u00e1taival. Arra v\u00e1rok, hogy v\u00e9gre ne a fel\u00e9p\u00fcl\u00e9semen kelljen dolgoznom, hanem egyszer\u0171en csak \u00e9ljek. Ennyi, eln\u00f6k \u00far, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m\u201d.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A gy\u00e1sz, a szomor\u00fas\u00e1g, az \u00fajrakezd\u00e9s t\u00f6rt\u00e9netei ut\u00e1n a sorrendben huszon\u00f6t\u00f6dik tan\u00fa eset\u00e9ben \u00e9rezhet\u0151 el\u0151sz\u00f6r a csillap\u00edthatatlan d\u00fch. Olivier a Le Carillon k\u00e1v\u00e9h\u00e1z terasz\u00e1n s\u00e9r\u00fclt meg a karj\u00e1n, ahol 13-an, k\u00f6zt\u00fck az egyik bar\u00e1tja \u00e9let\u00e9t vesztette. A hat\u00e1rozott fell\u00e9p\u00e9s\u0171, harminc \u00e9v k\u00f6r\u00fcli f\u00e9rfi vallom\u00e1sa bombak\u00e9nt robban a t\u00e1rgyal\u00f3teremben.    A d\u00fch\u00f6s ember azzal kezdi, hogy \u00f6nmaga…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"spay_email":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[50,94,12,95,93,81],"class_list":["post-456","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-le-carillon","tag-maya","tag-merenylet","tag-olivia-ronen","tag-olivier","tag-ugyved"],"jetpack_featured_media_url":"","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/456","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=456"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/456\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":460,"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/456\/revisions\/460"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=456"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=456"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/vilaghir.com\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=456"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}